Jogszabályok

Hamvasztási szoláltatás és urnás temetés, valamint hamvasztás előtti vagy hamvasztás utáni búcsúztatás jogi hátteréül az alábbi jogszabályok szolgálnak:

1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről

145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

2013. évi CXXXVIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról

1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről1

Az Országgyűlés az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés közegészségügyi és kegyeleti rendeltetésének érvényesítése, valamint a temető és temetkezési kultúra fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1.§ (1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.

(2) A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.

(3) A temetés polgári szertartás vagy vallási közösség által vallásos szertartás keretében végezhető. A polgári szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. A vallási közösség által végzett temetés a vallási közösség hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) E törvényben foglalt rendelkezéseket a nemzetiségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.

A törvény hatálya

2.§ (1) E törvény határozza meg a temetőkkel, a temetkezési emlékhelyekkel és a temetkezési tevékenység ellátásával összefüggő jogokat, kötelezettségeket és feladatokat.

(2) A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell

  1. a) azoknak a vallási közösségeknek, települési önkormányzatoknak, nemzetiségi önkormányzatoknak, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), közhasznú szervezeteknek, amelyek tulajdonában, kezelésében, fenntartásában, üzemeltetésében működő vagy lezárt temető, illetőleg temetkezési emlékhely vagy halotthamvasztó van;
  2. b) a temető és temetkezési emlékhely fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg annak, akire nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.

(3) A törvény rendelkezéseit a műemlékvédelem alatt álló temetők, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

(4) A halvaszületett és elvetélt magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek, szervmaradványok eltemetésével összefüggésben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A hősi temetőre és hősi temetési helyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Magyarország területén levő más nemzetek hősi temetőire, hősi temetési helyeire is.

Értelmező rendelkezések

3.§ E törvény alkalmazásában

  1. a) temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;
  2. b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;
  3. c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;
  4. d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;
  5. e) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége;
  6. f) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;
  7. g) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;
  8. h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége;
  9. i) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény;
  10. j) korai vagy középidős magzati halál: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 216. § e) pontjában meghatározott haláleset.
  11. Fejezet

A TEMETŐ

Általános szabályok

4.§ (1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet és közhasznú szervezet lehet.

(2) Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá.

5.§ (1) A temető fenntartója a temető tulajdonosa, illetve az, aki kezelői joggal rendelkezik.

(2) Az állami tulajdonban lévő temető kezelőjét az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek a tulajdonossal megegyezően illetik meg, illetve terhelik.

(3) Köztemető fenntartója a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi önkormányzat. A temető fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetőleg együttműködés útján is gondoskodhatnak.

6.§ (1) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása.

(2) A temető tulajdonosának feladata a temető kegyeleti méltóságának őrzése.

(3) A temető tulajdonosa – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve – szerződés alapján – gazdálkodó szervezet útján is elláthatja.

(4) Köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni.

7.§ (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi.

(2)

(3) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását.

(4) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újra-használatbavétele

8.§ (1) A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi építési szabályzat tervezetének a vallási közösségek tulajdonában lévő temetőre vonatkozó beépítési előírásaival kapcsolatban kikéri az érintett vallási közösség véleményét.

(2) A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie.

(3) A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről a települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) gondoskodik.

9.§ (1) A temető létesítése során a temetőtulajdonos

  1. a) utat,
  2. b) ravatalozót,
  3. c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,

d)

  1. e) a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását,
  2. f) vízvételi lehetőséget, illemhelyet,
  3. g) az utak sorfásítását,
  4. h) hulladéktárolót

a kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles biztosítani.

(2) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, lezárt temetőben az (1) bekezdés e), f) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.

10.§ (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(2) A temető és a temetési hely – kormányrendeletben foglaltak szerint – megszüntethető a tulajdonos döntése alapján, ha a temetési hely használati ideje lejárt.

(3) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

11.§ (1) A nemzeti sírkert fennállásáig nem szüntethetők meg és nem helyezhetők át a benne található temetési helyek.

(2)

(3) Ha a nemzeti sírkert megszűnik, a temetési helyek áthelyezéséről kell gondoskodnia annak, akinek a megszüntetés az érdekkörébe tartozik.

12.§ Lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételekor vagy kegyeleti park céljára való átalakításakor a létesítésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A temető fenntartása

13.§ (1) A temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása.

(2) A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.

14.§

15.§ (1) Nemzeti sírkerthez tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket, temetési helyeket a Nemzeti Kegyeleti Bizottság határozza meg.

(2) A Nemzeti Kegyeleti Bizottság nevéhez és funkciójához méltó testület.

(3)

(4) A Nemzeti Kegyeleti Bizottság feladatait Nemzeti Örökség Intézetén (a továbbiakban: NÖRI) keresztül látja el.

(5) A NÖRI feladata különösen a nemzeti sírkert vonatkozásában

  1. a) a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek nyilvántartásba vétele és nyilvántartása;
  2. b) a nemzeti sírkertek fenntartásával kapcsolatos feladatok meghatározása.

(6) A nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól.

(7) Ha a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése alapján a nemzeti sírkertbe tartozó sírba új, koporsós betemetés történik, a sírhely egyszeri, újraváltási díját minden egyes új betemetés esetén meg kell fizetni. Ha olyan, nemzeti sírkertbe tartozó sírba temetkeznek, amelyen még érvényes a megváltás, akkor a megváltás kezdetétől az új betemetésig eltelt időszakra eső arányos megváltási díjat kell megfizetni.

A temető üzemeltetése

16.§ A temető üzemeltetését e törvényben, kormányrendeletben, temetőszabályzatban, továbbá köztemető esetén önkormányzati rendeletben, és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. Az üzemeltető

  1. a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
  2. b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;
  3. c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
  4. d) biztosítja a ravatalozó, boncolóhelyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;
  5. e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;
  6. f) megőrzi a nyilvántartó könyveket;
  7. g) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
  8. h) kijelöli a temetési helyeket;
  9. i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;
  10. j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;
  11. k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
  12. l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;
  13. m) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

17.§ (1) A temető üzemeltetését az a gazdálkodó szervezet láthatja el, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel.

(2) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

18.§ (1) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről, befogadó nyilatkozat alapján az elhunytak más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezéséről, valamint temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatának tartalma alapján az üzemeltető nyilvántartást vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(1a) A más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezésről szóló befogadó nyilatkozat alapján vezetett nyilvántartás és a temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének címe, az elhalálozás időpontja, az eltemetés helye vagy a hamvak elhelyezésének helye, valamint a nyilatkozatot tevő személy neve, lakcíme.

(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) A sírbolt könyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv és a sírbolt könyv adatai alapján, a más temetőben, temetkezési emlékhelyen történő eltemetés esetén a befogadó nyilatkozatról vezetett nyilvántartás alapján, ezek hiányában az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást ad a kegyeleti jogokat gyakorolni kívánó részére az elhunyt személy temetési helyéről és a hamvak elhelyezkedésének helyéről.

(7) A más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történt temetés esetén a temető vagy temetkezési emlékhely befogadó nyilatkozatát, valamint a temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatát az eltemettető, az elhunyt Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) és az ellenőrzést végző hatóság tekintheti meg.

(8) A temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezésről kiállított nyilatkozatot és az elhunyt más temetőbe történő áthelyezése alapjául szolgáló befogadó nyilatkozatot a temető fennállásig meg kell őrizni. Ha a temető megszűnik, a nyilatkozatok levéltárban történő elhelyezéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(9) A temető üzemeltetője köteles a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek tekintetében a nyilvántartó könyv és a sírbolt könyv adatait a NÖRI részére átadni.

A temetés

19.§ (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy hamvasztás nélkül történik.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

20.§ (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

  1. a) aki a temetést szerződésben vállalta;
  2. b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
  3. c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;
  4. d) az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.

(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere, illetve ha az elhalálozásra a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen kerül sor, a főpolgármester – jogszabályban meghatározott határidőn belül – gondoskodik.

21.§ (1) Az elhunytat temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen kell eltemetni. Hamvasztásos temetés esetén a hamvak urnában helyezhetők el, illetőleg – a kormányrendeletben előírt feltételek szerint – szétszórhatók.

(2) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt végrendelete, ennek hiányában

  1. a) a temető vagy temetkezési emlékhely befogadó nyilatkozata, vagy
  2. b) a hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatának meglétéről az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, az eltemetésre kötelezett személyek nyilatkozatairól szóló nyilvántartás vezetésére az önkormányzat által kijelölt köztemető igazolása

alapján kell kiadni.

(3) Nem magyar állampolgárságú személyt – kormányrendeletben foglalt feltételek szerint – lehet eltemetni.

(4) Az eltemetésre köteles személy nyilatkozata tartalmazza az eltemetésre köteles személy nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, nyilatkozattételkori bejelentett lakcímét és a hamvak elhelyezése tervezett helyének címét.

(5) A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.

(6) Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.

22.§ (1) A temetési hely felett – a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely, a hősi temetési hely, valamint a 40/I. § (5) bekezdése alapján a vallási közösség rendelkezése alá tartozó temetési hely kivételével – az rendelkezik, aki megváltotta. Több azonos jogállású örökös esetén – ellenkező megállapodásuk hiányában – a rendelkezési jog kizárólag együttesen gyakorolható.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

(4) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát jogszabály határozza meg, amely hamvasztásos temetés esetében nem lehet kevesebb 10 évnél, egyéb esetekben nem lehet kevesebb 25 évnél.

23.§ Temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül holttestet ravatalozni az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével lehet.

24.§ (1) Halottat csak jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni, vagy elektronikus dokumentumként megküldeni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy papíralapú vagy elektronikus példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági vagy büntetőeljárás indult, az elhunyt eltemetéséhez, elhamvasztásához az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére – a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

(4) Korai vagy középidős magzati halálozás esetén az elhalt magzat halottvizsgálati bizonyítvány nélkül, a szülő írásbeli nyilatkozata alapján temethető vagy hamvasztható el. A nyilatkozat alapján a maradványokat ki kell adni, a szülő azok eltemettetésére köteles.

(5) Ha az elhunyt fogvatartott volt, a (2) bekezdés szerinti engedélyt az eljáró hatóság az ügyészség hozzájárulása alapján adja meg.

III. Fejezet

TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

25.§ (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:

a) a temetésfelvétel,

b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése,

c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, ideértve az eltemettető felé történő értékesítést is,

d) a ravatalozás,

e)

f) sírhelynyitás és visszahantolás,

g) a sírba helyezés,

h) a halottszállítás,

i) a hamvasztás és az urnakiadás,

j) az urnaelhelyezés,

k) a hamvak szórása,

l) az exhumálás,

m) az újratemetés.

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljeskörűen vagy önállóan is végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).

(3) E törvény értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak

  1. a) a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában lévő temetőben, temetkezési emlékhelyen a vallási közösség által vallási szertartás keretében végzett urnaelhelyezés,
  2. b) a felnőtt hospice-palliatív vagy gyermek palliatív ellátás nyújtására működési engedéllyel rendelkező fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál végzett ravatalozás.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó temetkezési szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott ügyekben az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az eltemettetésre kötelezett személy képviseletében eljár. E feladat ellátása céljából az eltemettetésre kötelezett által megadott, valamint a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a haláleset jegyzőkönyvezéséhez és a halálesettel kapcsolatos népmozgalmi adatszolgáltatáshoz szükséges személyes adatok kezelésére a temetkezési szolgáltató jogosult.

26.§ (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.

(2) A temetkezési szolgáltató köteles az engedélyezett temetkezési szolgáltatási tevékenységet a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással ellátni. Tevékenységének gyakorlása során a szolgáltató az 1. §-ban meghatározott alapelvek érvényesülését köteles biztosítani.

(3) A temetkezési szolgáltató az általa kínált szolgáltatások és kellékek árlistáját a honlapján és a temetésfelvételi irodájában olvasható és áttekinthető módon nyilvánosan közzéteszi. A kellék vagy szolgáltatás megrendelése idején közzétett áraktól a megrendelő hátrányára eltérni nem lehet.

(4) Az elhunyt temetéséhez, hamvasztásához szükséges kellékekkel történő ellátásáról a temetkezési szolgáltató köteles és jogosult gondoskodni. A temetkezési szolgáltató a megrendelők által rendelkezésre bocsátott, más temetkezési szolgáltatótól vásárolt kellékek átvételéért külön díjat nem számíthat fel.

27.§ (1) A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely területén kívül

  1. a) a temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, valamint
  2. b) a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését és a halottszállító jármű tárolását

csak temetkezési szolgáltatói telephelyen végezheti.

(2) Egészségügyi intézményben – az egészségügyi igazgatás körébe tartozó, elhalálozással kapcsolatos ügyintézésen kívül – nem lehet temetkezési szolgáltatás céljából telephelyet létesíteni és működtetni. A megrendelés megszerzése érdekében az eltemettető nem befolyásolható sem az intézmények alkalmazottai, sem temetkezési szolgáltató által.

(3) Fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi intézmény bármely pontjától számított 200 méteres távolságon belül nem lehet temetkezési szolgáltatás, temetkezési szolgáltatás ismertetése vagy temetkezési szolgáltatás közvetítése, valamint temetkezési kellék bemutatása céljából székhelyet vagy telephelyet létesíteni és működtetni. A létesítésre és működtetésre vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha a székhely vagy telephely temető, temetkezési emlékhely területén található.

(4)–(5)

(6) Köztemető területén külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni, és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket – a temetéshez szükséges kellékek kivételével – nem lehet forgalmazni.

28.§ A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését – a vallási közösség által vallásos szertartás keretében végzett temetés esetén a vallásos szertartás rendjének megfelelően – tiszteletben tartani.

Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj

28/A.§ A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szerződéstől történő elállás vagy a szerződés felbontása esetére az eltemettetésre kötelezett személy részére foglalót, kötbért vagy egyéb szerződési biztosítékot nem köthet ki.

28/B.§ (1) A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységéért a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú és formátumú számlát állít ki.

(2) Temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatási elemeken kívül a Kormány rendeletében meghatározott tevékenységért vagy termékért számíthat fel díjat.

A temetkezési szolgáltató

29.§ (1) Az egészségügyi intézménnyel vagy mentésre feljogosított szervezettel közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a halottak kezelésében, kiadásában érintett alkalmazott vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója nem lehet temetkezési szolgáltatást végző egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy – a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve – tagja.

(2)

30.§ (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható.

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,

  1. a) aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
  2. b) aki rendelkezik e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel,
  3. c) aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel,
  4. d) akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és
  5. e) aki saját maga, gazdálkodó szervezet esetében, akinek vezető tisztségviselője rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az abban meghatározott feltételeknek,
  6. f) aki vagy gazdálkodó szervezet esetében, amelynek vezető tisztségviselője a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság 31. §-a szerinti nyilvántartásában nem szerepel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket, a 33. § (1) bekezdés a) pontban meghatározottak kivételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottakra figyelemmel –

  1. a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,
  2. b) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének,
  3. c) az egyéni cég tagjának

kell igazolnia.

(4)

(5) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet.

(6) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt legalább 2 évente ellenőrzi a szolgáltatókat. A telephely ellenőrzését végző temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a hatósági ellenőrzés eredményét a szolgáltató székhelye szerint illetékes temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságnak is megküldi.

(7) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt igazolására szolgáló személyes adatokat a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság

  1. a) a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti eljárás végleges befejezéséig vagy
  2. b) a temetkezési szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig

kezeli.

31.§ (1) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a temetkezések szabályszerű megvalósítása, az átlátható gazdálkodás rendjének betartása, a szolgáltatók szabályszerű működésével a kegyeleti jog gyakorlásának biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon személyekről

  1. a) akinek a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyét azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel,
  2. b) aki olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, amelynek a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyét a vezetése alatt a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az érintett személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és – az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetén – a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét tartalmazza.

(3) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásától számított 5 évig kezeli.

32.§

33.§ (1) A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő, ha az egyéni cég, a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó

  1. a) adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett,
  2. b) igazolja és vállalja, hogy a kormányrendeletben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik, amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybevevők olyan kártérítési igényének közvetlen kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztosíték

  1. a) a bankszámlát vezető pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli betét;
  2. b) ilyen összeg erejéig vállalt bankgarancia vagy felelősségbiztosítás.

(3) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság – a pénzügyi teljesítőképesség igazolása céljából – megkeresi az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóságot. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy a gazdasági társaságnak vagy egyéni vállalkozónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.

(4) Ha a temetkezési szolgáltatónak meg nem fizetett köztartozása van, az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóság értesíti erről a tényről a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot.

(5) Az adóhatóság az erről szóló bejelentés esetén vagy hatóság megkeresésére hivatalból köteles vizsgálni, hogy a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelel-e.

34.§ (1) Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul visszavonja.

(2) Ha a hatóság ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,

  1. a) kötelezi szolgáltatót a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,
  2. b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti a szolgáltatót a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,
  3. c) – a jogsértés súlyát, jellegét és ismétlődését figyelembe véve – százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szab ki.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 60 napon belül vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést nem állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt – adott tevékenység, telephely vagy mindkettő vonatkozásában – visszavonja.

Halottszállítás

35.§ (1) Holttestet szállítani kizárólag a közegészségügyi és a járványügyi szabályokat és az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járműben, fedéllel ellátott koporsóban (szállítókoporsóban) lehet.

(2) Rendkívüli halálesetekkel összefüggő halottszállításról külön jogszabály rendelkezik.

(3) Holttestet temető, temetkezési emlékhely és hamvasztóüzem ingatlanán kívül halottszállító autóban március 1. és szeptember 30. között vagy 90 percnél hosszabb idejű szállítás esetében legfeljebb +18 °C-on lehet szállítani.

36.§ (1) Holttest külföldre történő szállításához – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a rendeltetési hely szerinti ország hatóságának, valamint az elhalálozás helye szerint egészségügyi államigazgatási szervnek az engedélye szükséges.

(2) Holttest külföldről Magyarországra való szállításához be kell szerezni a magyar külképviselet hatósági engedélyét, valamint az indító ország közegészségügyi hatóságának szállítási engedélyét, továbbá a befogadó temető, illetve temetkezési hely nyilatkozatát.

(3) A nemzetközi halottszállítás egyéb feltételeit külön jogszabály tartalmazza.

Halotthamvasztás

37.§ (1) Hamvasztóüzemi építményt létesíteni vagy átalakítani, felújítani a helyi építési szabályzatnak megfelelően és építési engedély birtokában lehet.

(2) A hamvasztóüzem köteles az adott következő naptári félévre vonatkozó hamvasztási, valamint a hamvasztással kapcsolatos egyéb szolgáltatási árait, így különösen a kilométerenkénti szállítási díjat, az általa forgalmazott hamvasztó koporsó, urna és urnabetét árait december 1-jéig és június 1-jéig közzétenni. A közzétett árak minden temetkezési szolgáltatóra egységesen alkalmazandóak.

(3) A hamvasztóüzem a szolgáltatásainak igénybevételével összefüggésben a temetkezési szolgáltató részére kifizetést nem teljesíthet.

(4) A hamvasztóüzemben nyilvántartó könyvet kell vezetni, amely tartalmazza

  1. a) a sorszámot,
  2. b) a hamvasztás napját,
  3. c) az elhalt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
  4. d) az elhalálozás helyét és idejét,
  5. e) az elhaltat az üzembe beszállító szolgáltató nevét, címét, a szállító gépjármű forgalmi rendszámát, az átvétel napját, idejét,
  6. f) az urnaátadás idejét, módját, az átadás azonosító adatait vagy az átvevő nevét, címét és aláírását.

38.§ (1) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország területén működő bármely hamvasztóüzemben el lehet végezni. A hamvaszthatóságot tanúsító halottvizsgálati bizonyítványról az üzem másolatot készítve vagy a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus példányát az üzem a nyilvántartáshoz csatolva megőrzi.

(2) Magyarországon elhunyt külföldi személy, vagy más országban elhunyt és Magyarországra szállított külföldi személy elhamvasztásához az elhunyt állampolgársága szerinti ország külképviseletének, ennek hiányában az utolsó lakhelye szerint illetékes hatóság engedélye szükséges, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(3) Hamvasztóüzem céljára felhasznált ingatlanon hagyományos sírhelyek, sírboltok nem létesíthetők, kivéve, ha az üzem temető területén létesült.

(4) Ismeretlen holttest nem hamvasztható el.

  1. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A kegyeleti közszolgáltatási szerződés

39.§ (1) Köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat azzal a gazdálkodó szervezettel köthet kegyeleti közszolgáltatási szerződést, amely a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell

  1. a) a tevékenység gyakorlásának helyét;
  2. b) az ellátandó tevékenységek felsorolását;
  3. c) a teljesítés módját és idejét;
  4. d) a feladat mennyiségi és minőségi követelményeit;
  5. e) a szerződés érvényességi idejét, amely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb nem lehet, de újbóli megkötése nem zárható ki;
  6. f) a szolgáltatás finanszírozásának rendjét;
  7. g) a szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját;
  8. h) a közüzemi szerződési kötelezettség alanyait;
  9. i) a szolgáltatáshoz szükséges eszközök mennyiségi és minőségi előírásait és rendelkezésre bocsátásának módját;
  10. j) az önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának és pótlásának szabályait;
  11. k) a szolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket;
  12. l) a szerződés fennállása alatt az önkormányzatot megillető ellenőrzési jogosítványokat;
  13. m) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ha a gazdálkodó szervezet a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníti;
  14. n) a birtokbaadás feltételeit;
  15. o) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a gazdálkodó szervezet a (2) bekezdés m) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegi.

40.§ (1) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat rendelete kötelezővé teheti a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét (a továbbiakban: az üzemeltető által biztosított szolgáltatás).

(2) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg

  1. a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,
  2. b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját,
  3. c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat,
  4. d) a temetőbe való behajtás díját.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(4) A temetőfenntartási hozzájárulási díjon felül sem a tulajdonos, sem az üzemeltető – a temetkezési szolgáltatók kivételével – a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők számára egyéb díjat nem állapíthat meg, illetve nem szedhet.

(5)

(6) A temető tulajdonosa és üzemeltetője a temetőszabályzatban, köztemető esetén az önkormányzat rendeletében megállapított díjakon felül más díjat nem állapíthat meg. Ez a tilalom nem vonatkozik az üzemeltetőnek az (1) bekezdésben foglalt, valamint a temetőüzemeltetéssel össze nem függő szolgáltatásaira. Nem szedhető díj – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.

A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok

40/A.§ A hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, a vallási közösségek, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek.

40/B.§ (1) Hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítésre, azok megnyitására, áthelyezésére, megszüntetésére, az azokból történő exhumálás, a sírokon emelt síremlékek létesítésének, felújításának, átépítésének és elbontásának engedélyezésére, valamint e tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult.

(2) A hősi temetési hely feletti rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A hősi temetési hely mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól.

(4) A hősi temetési helyre a hősi halott hozzátartozóit a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehet eltemetni, azonban ez a körülmény a sírhely minősítését és jogszabályban biztosított különleges státuszát nem érinti.

(5) A honvédelemért felelős miniszter együttműködik a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, valamint a NÖRI-vel, különös tekintettel a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely vonatkozásában. A NÖRI a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely tekintetében a rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával gyakorolja.

(6) A honvédelemért felelős miniszter a köznevelésért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a hősi temetőhöz, hősi temetési helyhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését és bemutatását elősegítő oktatási, képzési, ismeretterjesztő programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

40/C.§ (1) A honvédelemért felelős miniszter által a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzésére kijelölt szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri a hősi temető, hősi temetési hely állapotát, továbbá megteszi azok fenntartásához és védelméhez szükséges intézkedéseket.

(2) Az ellenőrző szerv képviselője – a hősi temető, hősi temetési helyen eltemetett személyekkel összefüggő adatok tekintetében –

  1. a) a temetővel és a hősi halottakkal kapcsolatos nyilvántartásokba, az anyakönyvbe betekinthet, valamint azokból,
  2. b) a hősi temetési hellyel kapcsolatban a temető tulajdonosától, kezelőjétől, üzemeltetőjétől vagy a temetőben szolgáltatást végzőktől

adatokat kérhet.

(3) A temető tulajdonosa, kezelője, üzemeltetője vagy a temetőben szolgáltatást végző köteles lehetővé tenni és segíteni az ellenőrző szerv tevékenységét, valamint köteles biztosítani a hősi temetési hely ellenőrzését és az adataihoz való hozzáférést.

40/D.§ (1) A hősi temetőkről, hősi temetési helyekről és a hősi halottakról az ellenőrző szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag a hősi temető, hősi temetési hely fenntartásával, gondozásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokkal kapcsolatosan használhatók fel.

(2) A hősi halott e törvényben meghatározottak szerint kezelt adatait tudományos kutatást végző szerv vagy személy, a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges mértékben, az ellenőrző szerv engedélyével használhatja fel és hozhatja nyilvánosságra. Az ellenőrző szerv az 1945. május 8-a előtt, valamint a második világháborúval összefüggő események következtében elhunyt hősi halottak adatait az e célból létrehozott honlapon közzéteszi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a hősi halott személyére és temetési helyére vonatkozó tartalmazza

  1. a) – ismert hősi halott esetében – a hősi halott nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját, halálozási helyét és időpontját, halálának okát, rendfokozatát, katonai alakulatát és állampolgárságát,
  2. b) ismeretlen és utólag sem azonosítható hősi halott esetében – ha az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll – azt az államot, amelynek fegyveres erejében a hősi halott szolgálatot teljesített,
  3. c) a hősi halott maradványait őrző hősi temető, hősi temetési hely címét, valamit a sírhelytábla, sírhelysor, sírhelyszám adatait.

40/E.§ A központi költségvetésről szóló törvény a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a hősi temető, hősi temetkezési helyre fordítható előirányzatot állapíthat meg, amelyet a honvédelemért felelős miniszter hősi temető, hősi temetési hely létesítésére, ápolására, vagy ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetése keretében használhat fel.

40/F.§ (1) A hősi temető, hősi temetési hely fenntartására, ápolására és megőrzésére e törvény rendelkezéseit nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.

(2) Hősi temetőre, hősi temetési helyre, hősi halottak földi maradványaira a 35. és 36. §, valamint a 40. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

Közigazgatási bírság

40/G.§ (1) Aki a nemzeti gyászról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az eljárás lefolytatására az elkövetés helye szerinti fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal jogosult.

Kegyeleti jog képviselete

40/H.§ (1) A betegjogi képviselő az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben biztosított eljárási jogait a beteg halála után az elhunyt kegyeleti jogainak érvényesülése érdekében – az egészségügyi intézmény működésével kapcsolatban tett panasz tekintetében – gyakorolhatja.

(2) A betegjogi képviselő az elhunyt hozzátartójának megbízása alapján, a hozzátartozó által adott meghatalmazás keretei között segíti a kegyeleti jogok érvényesülését.

Egyes lezárt temetőkre vonatkozó különös szabályok

40/I.§ (1) Ha a temető lezárásától vagy az utolsó temetkezéstől számítva több mint 50 év eltelt, ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A temetőben a 9. § (1) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.

(3) Nem áll fenn a 18. § (1)–(4) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség, ha a temető tulajdonosának, fenntartójának vagy üzemeltetőjének fel nem róható okból a temetkezésekről vezetett korábbi nyilvántartások megsemmisültek.

(4) A temetőszabályzatnak – a temetőhasználat általános szabályain, a kegyeletgyakorlás rendjének a temetőlátogatók tájékoztatásához szükséges mértékű ismertetésén és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjén túlmenően – csak a temető jellege és a vallási előírások alapján szükséges előírásokat kell tartalmaznia.

(5) Amennyiben a temetési hely szerinti temető, temetőrész, sírhelytábla jelenlegi tulajdonosa, illetve 1920. június 4-én vagy azt követő időpontban a tulajdonos, fenntartó vagy üzemeltető olyan vallási közösség volt, amelynek belső szabálya tiltja a temető vagy a temetési hely megszüntetését, és a temető tulajdonosának rendelkezésére álló nyilvántartások alapján az eltemettető vagy az eltemettető közeli hozzátartozójának személye nem állapítható meg, tartózkodási helye ismeretlen vagy az eltemettető és az eltemettető közeli hozzátartozója elhunyt, a temetési hely felett a vallási közösség rendelkezik. A rendelkezési jog időtartama ebben az esetben nem korlátozható.

Felhatalmazások

41.§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

  1. a) az e törvény szerinti temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységet folytatókra vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a tevékenység gyakorlásának műszaki, kegyeleti, közegészségügyi szabályait, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
  2. b) a temetkezési szolgáltatási és temetőüzemeltetési tevékenység ellátására való jogosultság és kötelezettség eseteit, a közköltségen történő temetés, a belföldi és külföldi halottszállítás, a nem magyar állampolgár belföldi eltemetésének és hamvasztásának szabályait, továbbá a hamvak kiadásához szükséges nyilatkozat tartalmát;
  3. c) a temetőfenntartás és üzemeltetés, a hamvasztóüzemi építmény létesítési, működési, közegészségügyi szabályait;
  4. d) a temetők létesítésével, bővítésével, lezárásával, megszüntetésével és ismételt használatbavételével, valamint az eltemetéssel, a hamvasztással, az urnaelhelyezéssel, hamvak szórásával, a sírnyitással, a rátemetéssel, az exhumálással kapcsolatos részletes rendelkezéseket;
  5. e) a temető, a temetkezési emlékhely, továbbá a temetési hely építményei létesítésének építési szabályait;
  6. f) a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetére, tagjaira, feladataira, működésére vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a Bizottság létrehozásával és felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó minisztert;
  7. g) a temetőszabályzat kötelező tartalmi elemeit;
  8. h) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára a ,,Nemzeti Gyásznap” állandó vagy eseti meghatározására, a gyász nemzeti méretű kifejezésére és megformálására vonatkozó szabályokat;
  9. i) a köztemetésekhez kapcsolódó hamvasztás legmagasabb díját;

j)

k)

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

  1. a) a temetkezési szolgáltatásért kiállítható számla tartalmát és formátumát,
  2. b) a temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató által végezhető egyéb tevékenységek és termékek körét,
  3. c) a 25. § (4) bekezdésében meghatározott, az elhalálozással kapcsolatos ügyeket

rendeletben állapítsa meg.

(3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg – a köztemetőre vonatkozóan –

  1. a) a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi tárgyi és infrastrukturális feltételeket;
  2. b) a temető, ravatalozó használatának és igénybevételének szabályait;
  3. c) a temetési hely gazdálkodási szabályait;
  4. d) a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait;
  5. e) temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltásának és újraváltásának díját, a temetőfenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételének díját;
  6. f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét;

g)

41/A.§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot rendeletben jelölje ki.

41/B.§ Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.

41/C.§ Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben kijelölje a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzését végző szervet és meghatározza az általa ellátandó tevékenység további feltételeit.

42.§ Ahol az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, a temető használatának szabályait önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

Átmeneti és záró rendelkezések

43.§ (1) E törvény a 24. § (3) bekezdésének kivételével a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. A 24. § (3) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A meglévő temető tulajdonosának a 9. §-ban meghatározott temetői létesítményeket és közműveket e törvény hatálybalépését követő öt éven belül kell megépíteni. Emiatt azonban temetési helyek nem számolhatók fel a használati időn belül, kivéve a temető tulajdonosának az eltemettetővel történt kölcsönös megegyezését. Megegyezés hiányában a használati idő lejártát követő két éven belül kell az építést elvégezni.

(3)–(4)

(5) A törvény hatálybalépésekor már működő temetkezési szolgáltatónak a személyes megbízhatóságát, szakmai alkalmasságát és pénzügyi teljesítőképességét a kormányrendeletben meghatározott határidőn belül és az ott meghatározott módon kell igazolnia.

44.§ A 27. § (3) bekezdését a 2013. november 1-jén temetkezési szolgáltatás céljából működtetett székhelyre, telephelyre

  1. a) ha a temetkezési szolgáltató a székhelyül, telephelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, 2015. január 1-jétől,
  2. b) ha a temetkezési szolgáltató a székhelyül, telephelyül szolgáló ingatlan hasznosítására más jogcímen jogosult, 2014. február 1-jétől

kell alkalmazni.

44/A.§ E törvénynek a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított szabályait a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ellenőrzések során is alkalmazni kell.

44/B.§ (1) A 2017. január 1-jén a 30. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező szolgáltató a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 30. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel meglétét 2019. július 1-jéig köteles igazolni.

(2) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 31. § szerinti nyilvántartásba a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azon személyeket veszi nyilvántartásba,

  1. a) akiknek engedélyét,
  2. b) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője esetén, akinek vezetése alatt álló gazdálkodó szervezet engedélyét
  3. augusztus 31-ét követően vonta vissza.

45.§ Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

 

145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 41. §-a (1) bekezdésének a)-e) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A temető, temetkezési emlékhely

1.§ (1) Koporsós földbetemetés céljára temetőt vagy temetkezési emlékhelyet (a továbbiakban együtt: temető) létesíteni vagy bővíteni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,5 méternél igazolhatóan nem emelkedik magasabbra.

(2) Új temetőt létesíteni vagy meglévőt bővíteni a helyi építési szabályzatban – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – kijelölt helyen lehet.

(3) A helykijelölés során figyelemmel kell lenni a temetővel, temetési hellyel szomszédos beépített vagy beépítésre szánt terület használóinak méltányolható érdekeire is.

(4) Ha szociális parcella kijelölése miatt szükséges új temető létesítése vagy meglévő temető bővítése, akkor az annak érdekében történő településrendezési eszköz készítésének vagy módosításának egyeztetése és elfogadása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárás szerint történhet.

(5) Új vagy újra megnyitott temető telekhatárán a helyi építési szabályzat a helyi sajátosságok figyelembevételével fásított terület kialakítását írhatja elő.

2.§ (1) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(2) A köztemető létesítésénél, bővítésénél, sírhelytábla (parcella) újra betemetésénél a temetési helyek a temető (temetőrész) területének legfeljebb 65%-át foglalhatják el.

(3)

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

A temető létesítményei

3.§ (1) A temetőhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összefogó úthálózatnak gépjárművel is járhatóknak kell lennie. Gépjármű várakozó helyet külön jogszabály szerint kell biztosítani.

(2) Új temető létesítésénél vagy meglévő temető bővítésénél az akadálymentes közlekedésről gondoskodni kell.

(3) A temető bekerítésének vagy élő sövénnyel való lehatárolásának módját a helyi építési szabályzat határozza meg. Ha a temetőt tömör vagy áttört kerítéssel határolják, mellette – a kerítés külső vagy belső oldalán – cserje, illetőleg fa ültetvényt kell telepíteni. Ha a kerítés urna elhelyezését is szolgálja a cserje- vagy fatelepítést úgy kell elvégezni, hogy az urnahelyek megközelítését ne akadályozza.

4.§ (1) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a köztemető fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében, illetőleg a temetőszabályzatban (a továbbiakban együtt: szabályzat) foglaltak szerint kell gondoskodni.

(2) A vízvételt (kút, közkifolyó) – a csurgalékvíz megfelelő elvezetésével – legalább 150 m-enként biztosítani kell.

5.§ (1) Temetőben – temetkezési emlékhely kivételével – ravatalozót kell építeni.

(2) Ravatalozót úgy kell megépíteni, hogy az alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására. Egy épületegységen belül az üzemi-technikai és a búcsúztató helyiségeket úgy kell elválasztani egymástól, hogy az ne zavarja a gyászszertartást.

(3) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről – halott hűtő berendezésben – a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(4) 2000 fő alatti lakónépességű településen a holttest hűtése (tárolása) a ravatalasztal hűtésével is megoldható.

(5) Ravatalozó épületet úgy kell megépíteni, hogy az külső ravatalozásra is alkalmas és akadálymentesen megközelíthető legyen.

(6) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

6.§ (1) Temetkezési emlékhelyen épített ravatalozót kizárólag a búcsúztatás idejéig lehet használni. A ravatalozóban az elhunytat ideiglenesen elhelyezni, búcsúztatásra előkészíteni tilos.

(2) Temetkezési emlékhelyen külső ravatalozás nem végezhető.

7.§ Ha a temető tulajdonosa a temetőben boncoló-helyiségcsoportot létesít, arra az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben megállapított patológiai minimumfeltételek boncolásokra vonatkozó I. progresszivitási szintjének megfelelő minimumfeltételeket kell alkalmazni.

8.§ (1) A lezárt temető bekerítéséről vagy élő sövénnyel való lehatárolásáról a 3. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni.

(2) Lezárt temetőben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére, karbantartásukról a szabályzatban kell rendelkezni.

(3) Az építmények, sírjelek, növényzet állagmegóvásáról úgy kell gondoskodni, hogy az a temetőlátogatók biztonságát ne veszélyeztesse.

9.§ (1) A temető tulajdonosa a lezárt temető vagy temetőrész átalakításával a településrendezési terv előírásainak megfelelően kegyeleti parkot hozhat létre.

(2) A kegyeleti park kert jellegű fenntartásáról a tulajdonos gondoskodik.

Temetési hely

10.§ (1) A temetőt – nagyságától függően – sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni. A sírhelytáblát a tereprendezés, ültetvényezés, fásítás, valamint a sírhelytáblát határoló út megépítése előtt nem lehet használatba venni.

(4) A szabályzatban a temető egyes területei – de legalább sírhelytáblánként az egyes temetési helyek – építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részletes feltételei meghatározhatók. A feltételeket a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi, hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

11.§ (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik.

(3) A sírgödör mélysége 2,5 méter mélységben, vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 2 méter. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön. A rátemetés feltételeit a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5) A sírbolt (kripta) koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.

(6) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(7) Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik, a sírgödör mélysége a talajvízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter. Az ilyen sírhelyre rátemetés csak akkor végezhető, ha

  1. a) az első betemetés óta legalább tíz év eltelt,
  2. b) a talajvíz szintjét havi rendszerességgel mérik, és a mért adatok folyamatos nyilvántartásáról az üzemeltető gondoskodik, és
  3. c) a rátemetés előtt az első betemetéskor elhelyezett koporsót a talajvíz szintjének csökkenését követően legalább 2 méteres sírgödör mélységbe helyezik.

(8) Nem végezhető koporsós temetés azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszint alatti 2 métert eléri. A temetési tilalmat a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni.

12.§ (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is temethető.

(2) Az urnafülke föld feletti építményből, az urnasírbolt terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló, hamvakat tartalmazó, urnák elhelyezésére épített temetési hely. Az urnafülke magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja. Urnasírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 x 30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

13.§ (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

14.§ (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Halva született magzat, korai és középidős elhalt magzat eltemetése esetén a sírhelyen kereszt, fejfa vagy egyéb síremlék is elhelyezhető, és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

15.§ (1) A temető tulajdonosa – köztemető esetén az önkormányzat – a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

16.§ Nemzeti sírkertben sírjelet állítani, sírboltot építeni, azon változtatni, illetőleg áthelyezni vagy lebontani külön jogszabály rendelkezései szerint, valamint a Nemzeti Örökség Intézete hozzájárulása alapján szabad.

17.§ (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

18.§ (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint

  1. a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;
  2. b) sírbolt esetén 60 év;
  3. c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év;
  4. d) urnasírbolt esetén 20 év.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama az (1) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében 10 év, az (1) bekezdés b) pontja esetében 30 év, az (1) bekezdés c) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha

  1. a) a temető tulajdonosa a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni; erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.
  2. b) a temetési hely, sírjel nem felel meg a szabályzat előírásainak.

(4) A szabályzat, illetve a temető, temetkezési emlékhely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása az (1) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat.

(5) Megszűnik a rendelkezés jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5a) A rendelkezési jog gyakorlása megszűnését követően a temetési hely újra használatba vehető, ha a megszűnéstől számított egy év eltelt, és a temető üzemeltetője az újrahasznosítás előtt legalább egy hónappal erről honlapján, valamint a temetőben tájékoztatást tesz közzé. Az egy éven túli időtartamnál, valamint az egy hónapnál hosszabb határidőt szabályzat határozhat meg.

(6) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(7) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megfizetett megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(8) Műemléki védelem alatt álló temetőben, temetőrészen, illetve műemlék sírjel, síremlék, sírépítmény vagy azok védett csoportja, együttese esetében a rendelkezési jog (5) bekezdés szerinti megszűnésétől számított 15 napon belül a temető üzemeltetője erről értesítést küld a fővárosi és vármegyei kormányhivatal örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának.

A lezárás és a megszüntetés

19.§ (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) A temető, illetve a temetési hely Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti megszüntetését az (1) bekezdésben meghatározott módon hirdetményben kell közölni. Temető megszüntetése előtt legalább két hónappal és további két alkalommal a hirdetményt egyéb módon is közzé kell tenni. Egyéb módon történő közzétételen különösen az országos napilapban, vallási közösség lapjában, a temető tulajdonosa és üzemeltetője honlapján, valamint az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati portálon való megjelentetést kell érteni. Az egyéb módon történő közzététel módját a szabályzat határozza meg.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

(5) Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően

  1. a) díjmentesen mélyebbre lehet tenni;
  2. b) az újra betemetésre kijelölt temetési hely díjában való érvényesítése mellett, csontkamrában el lehet helyezni; vagy el lehet hamvasztani és a hamvakat a temető arra kijelölt területén szét lehet szórni, vagy urnában lehet elhelyezni.

(6) Az (1), a (3) és a (4) bekezdés szerinti esetekben a temető üzemeltetője a hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül értesítést küld a járási hivatal részére.

20.§ (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

21.§ (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő egy év elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) Műemléki védelem alatt álló temető részeként vagy síremlékcsoport elemeként, illetve egyedi műemléki védelem alatt álló sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el. A műemléki védelem a sírhely fölötti rendelkezési jog jogszabályban meghatározott megváltását nem érinti. A temetési hely újraváltásáról szóló hirdetményben vagy értesítésben a temető üzemeltetőjének fel kell hívnia a sírhely felett rendelkezni jogosult figyelmét a műemléki védelemre.

22.§ Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

Temetői munkák

23.§ (1) A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetője részére a munkavégzés megkezdését megelőzően a temetőszabályzatban meghatározott módon be kell jelenteni. Egy méternél magasabbra növő növények ültetésére a szabályzat az irányadó.

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket.

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(5) A munkavégzés temetőbeli helye és ideje a folyamatban levő temetésre, búcsúztatásra, kegyeleti szertartások végzésére tekintettel és a temetőszabályzatban meghatározott előírások be nem tartása esetén korlátozható. A munkavégzés előzetes bejelentésének hiányában a temető üzemeltetője a temető területére munkavégzés céljából történő belépést megtilthatja.

A temetés feltételei

24.§ (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül, ha a holttest folyamatos hűtése biztosított, 15 napon belül el kell temetni, kivéve

  1. a) ha a halottvizsgálatot végző orvos vagy az ügyben eljáró hatóság ettől eltérő engedélyt adott,

b)

  1. c) ha a holttestnek az eltemetésig történő hűtése folyamatosan biztosított, és az eltemettető kérelmére a temetés helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal 15 napon túli koporsós temetést engedélyez.

(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye legfeljebb a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 45. napig szólhat.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

(3) A hamvakat a hamvasztást követő 90 napon belül el kell temetni vagy az eltemetésre kötelezett részére ki kell adni. Ha az eltemetésre kötelezett a hamvak elhelyezéséről nem gondosodik, a hamvak birtokosa kezdeményezi az önkormányzatnál az eltemettetésre kötelezett költségére az urna temetési helyre történő elhelyezését.

(4) E § alkalmazásában a halottvizsgálati bizonyítvány a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott „Eltemettetési adatok” adatcsoportjának rögzítésével tekinthető kiállítottnak.

25.§ (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt értesíti.

26.§ (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

27.§ Az elhalt méltó búcsúztatása céljából az eltemettető kérésére és költségére a holttest konzerválható. A halott konzerválása egészségügyi intézmény patológiai osztályán, igazságügyi orvostani intézetben vagy boncoló-helyiségcsoportban végezhető el.

28.§ (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetet nem szennyező anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült koporsó nem használható.

(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4) Temetőben és temetési helyen létesített sírboltba (kriptába) temetéshez az elhunytat légmentesen zárt, az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell tenni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

29.§ A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

30.§ (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző felszólítja 15 napon belüli teljesítésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a köztemetés helyéről és idejéről a temetést megrendelő önkormányzat jegyzője értesíti.

(3) Az elhunytat vagy hamvait a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

31.§ (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

A hamvasztásos temetés

32.§ (1) A hamvasztásos temetést lebonyolító szolgáltató a ravatalozás után, de legkésőbb az elhaltnak a hamvasztóba történő szállítása előtt köteles az eltemettető vagy meghatalmazottja jelenlétében számba venni a halotton levő nemesfém ékszereket, és azokat az eltemettető vagy meghatalmazottja számára elismervény ellenében kiszolgáltatni.

(2) A hamvasztásos temetést felvevő szolgáltató köteles tájékoztatni az eltemettetőt az elhunyt hamvasztását elvégző üzem címéről.

(3) Az elhunytat az elhalálozás (kór- vagy hatósági boncolás) helye szerinti legközelebbi hamvasztóban kell elhamvasztani, kivéve, ha

  1. a) az eltemettető az ország más hamvasztóüzemét jelöli meg a hamvasztásos temetés megrendelésekor;
  2. b) az elhalálozás helye szerinti legközelebbi hamvasztóüzemben a szállítás és a hamvasztás együttes díja magasabb a távolabbi üzembe való szállítás és hamvasztás együttes díjánál.

(4) A hamvasztóüzem a temetkezési szolgáltató kérésére az egységesen érvényesített árairól tájékoztatást ad. A hamvasztásos temetés felvételekor a szolgáltató a felvételi irodában kifüggesztett árjegyzékben tájékoztatja az eltemettetőt a Magyarország területén található minden hamvasztó üzem, és a rendelkezésére álló információk alapján egyéb hamvasztó üzemek hamvasztási és szállítási díjáról. Az eltemettetőt külön tájékoztatni kell a legolcsóbb és legközelebbi hamvasztóüzemek díjairól. A tételes számlában a hamvasztóüzem által számlázott díjat kell érvényesíteni.

Urnaelhelyezés, -kiadás, hamvak szórása

33.§ (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3) A Tv. 21. §-ában foglaltaknak megfelelően kiadott urna bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatóak.

(4) Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.

(5) Az ingatlanon elhelyezett urnát az eltemettető vagy az eltemettető örököse kívánságára – az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványhoz való elektronikus hozzáférés hiányában annak hiteles papíralapú másolatával vagy a halotti anyakönyvi kivonattal való igazolás mellett – az ingatlan helye szerinti köztemető tulajdonosa vagy üzemeltetője az irányadó használati időig köteles visszafogadni és elhelyezni, illetve az urna bármely más temetőben elhelyezhető.

34.§ (1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén – a kegyeleti igények betartásával – szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Ha a szétszórás zárt rendszerbe (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető megszűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni.

(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

(4) A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni.

(5) A hamvak légijárműről történő szétszórásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, amelyben meg kell határozni a hamvak szétszórásának módját is.

Sírnyitás

35.§ (1) A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz. A sírnyitásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a nyomozó hatóság értesíti.

(3) A 29. §-ban meghatározott betegségben elhunyt temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.

(4)

36.§ (1) A rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivataltól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás során vizsgálni kell az adott sírhelyen koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint a temetés időpontját, továbbá a kérelmező örökösi minőségét.

(3) Az eltemetéstől számított tizenöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyét beszerezni.

(4) A kiürítéssel összefüggésben szükséges áttemettetés vagy hamvasztás céljából történő sírnyitás esetén a sírnyitási engedély az eltemetésre kötelezettek sorrendjét figyelembe véve más kötelezettnek is kiadható, ha az eltemettető (örököse) hitelt érdemlően nyilatkozik, hogy nem kíván gondoskodni az áttemettetésről vagy hamvasztásról. A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal szükség szerint, de legalább a kiürítés megkezdésekor ellenőrzi a kiürítést.

(5) A hamvasztás célját szolgáló sírnyitási engedélyt meg kell adni, ha a halál nem rendkívüli módon következett be.

(6) Tudományos, illetve kutatási célból történő sírnyitás esetén a sírnyitás célját is igazolni kell.

(7) A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal a rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitás engedélyezése során a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata érdekében adatszolgáltatás iránti megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, a nyilvántartókönyvet vagy sírboltkönyvet vezető üzemeltetőhöz vagy a bírósághoz. A megkeresett temetőüzemeltető az adatszolgáltatást egy munkanapon belül teljesíti.

37.§ (1) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve – további legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített számú 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal korlátozhatja. Rátemetés esetén – a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

38.§

39.§ Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna kivételéhez a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyére nincs szükség.

40.§ Temetési hely, sírbolt felnyitását a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyében és a szabályzatban foglaltak szerint kell elvégezni. Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.

A nyilvántartás

41.§ (1) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(2) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(3) Az üzemeltető a sírbolt könyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

A temetőszabályzat

41/A.§ A temetőszabályzat tartalmazza:

  1. a) a temető használatának általános szabályait, a temetőben végzett szolgáltatások, valamint a kegyeletgyakorlás rendjét;
  2. b) a temetőben alkalmazott, fenntartással és üzemeltetéssel összefüggő díjak mértékét;
  3. c) a temetőüzemeltetési (temetőgondnoki) feladatokat és kötelezettségeket, a létesítmények igénybevételének feltételeit;
  4. d) a temetési helyek kialakításának (méretezés) szabályait, a sírhelyhasználati idők meghatározását, a temetési helyek gondozásának, a növényültetés és a sírjelek alkalmazásának feltételeit;
  5. e) a hulladék gyűjtésének, kezelésének szabályait;
  6. f) a védett sírjelek, temetési helyek nyilvántartásának (ideértve a további temetés lehetőségének feltüntetését is) szabályait;

A halottszállítás

42.§ (1) Halottat, valamint halva született magzatot csak a halál bekövetkezésének tényét és módját megállapító halottvizsgálat után szabad kórbonctani vizsgálat, hatósági boncolás, temetés, illetve elhamvasztás céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a halott az ott megjelölt célból a halál bekövetkezésének helyéről elszállítható akkor is, ha a halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt a halál természetes módon történő bekövetkeztét valószínűsítette.

(2) Kórházon kívül meghalt személy holttestének elszállításáról a (4a) bekezdés szerinti, az elhunyt azonosítására szolgáló rendelvény alkalmazásával a halottvizsgálatot végző orvos vagy a halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt intézkedik.

(3) Nem természetes módon bekövetkezett halál esetén a holttestnek az elhalálozás vagy a boncolás helyéről való elszállítására jogszabály további feltételeket is megállapíthat.

(4) Az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.

(4a) A (4) bekezdés szerinti, az elhunyt azonosítására szolgáló űrlap a következő adatokat tartalmazza:

  1. a) az elhunyt családi és utóneve, személyazonosság igazolására alkalmas okirat típusa és száma, születési helye és ideje,
  2. b) az elhalálozás, vagy ha az nem ismert, a holttest helyének címadatai,
  3. c) az elhalálozás tényleges vagy becsült ideje,
  4. d) fertőző betegség gyanúja esetén a betegség neve,
  5. e) az elszállítás célintézményének – egészségügyi intézmény, temető vagy halotthűtő – megnevezése és címe,
  6. f) az elszállítást végző szervezet vagy személy megnevezése,
  7. g) az elszállítás megrendelt időpontja vagy határideje,
  8. h) az elszállítás elrendelésének időpontja,
  9. i) az elszállítást elrendelő orvos/mentőtiszt neve, munkahelye, beosztása, pecsétszáma/működésiengedély-száma, mentőtiszt működési nyilvántartási száma, elérhetősége.

(4b) Ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén a (4a) bekezdés a) pontja szerinti adatként „NN” betűk és az adott orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt által az adott naptári napon kiállított (4) bekezdés szerinti űrlapok közül az űrlap sorszámának megadása szükséges, azzal, hogy a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat azok ismertté válása esetén szükséges megadni.

(5) A kórházon kívül elhunyt személyről a rajta található nemesfém ékszereket az elszállítás előtt – ha azt a hozzátartozó nem tette meg – a szállító köteles levenni, és az eltemettetőnek, illetve a közeli hozzátartozónak elismervény ellenében átadni.

(6) Halottat szállítani felöltöztetve vagy lepedővel lefedve szabad.

43.§ (1) Településen kívülre történő szállítás esetén az elhunytat kellő szilárdságú, vízhatlan módon hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell helyezni. Szállítani erre a célra kialakított, fedéllel ellátott szállítókoporsóban is lehet.

(2) A koporsón belül műanyag zsákot kell használni a szállításra

  1. a) ha arra hamvasztás céljából vagy kórboncolást követően kerül sor, továbbá
  2. b) a nem természetes halállal vagy fertőző betegségben elhunyt, valamint 10 évnél rövidebb idő előtt eltemetett, exhumált maradvány szállítása esetén.

(3) A szállításra használt koporsón belül fém koporsót kell használni, amennyiben a szállítás vonaton, hajón, légi járművön, illetve külföldre történik.

(4) Településen belül történő szállításhoz erre a célra rendszeresített hordágy is használható, ha az elhunytat át nem látszó szállítózsákba helyezik és a hordágyhoz rögzítik.

(5) Hamvasztás céljára történő szállításhoz – ha a szállítás az elhalálozástól számított 120 órán belül megtörténik – fedéllel ellátott hamvasztó koporsó is használható.

44.§ (1) Az elhunytat erre a célra kialakított és rendszeresített, zárt közúti halottszállító járművel szabad szállítani. A rakodótérben szállítható halottak számát a forgalmi engedélyben rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott halottszállító járművet – kivéve, ha erre a célra gyártották – belülről résmentes, fertőtleníthető fém vagy műanyag lemezzel kell bélelni, jól zárható ajtóval ellátni, és a koporsó (hordágy) rögzítésére alkalmassá kell tenni.

(3) Helyi vagy temetőn belüli szállítás céljára lovasfogat is használható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott halottszállító járművet vagy lovasfogatot csak a holttest és az eltemetés (elhamvasztás) kellékének szállítására szabad használni.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a halottszállításra az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

45.§ (1) Halottszállító járművel várakozni csak a szállítási feladat ellátásához szükséges ideig szabad

  1. a) halott szállítása közben közterületen (közúton), vagy
  2. b) egészségügyi intézmény területén.

(2)

(3) Fertőző betegségben elhalt szállítása után a kocsit azonnal, egyébként havonta fertőtleníteni kell, amelyről naplót kell vezetni. A napló tartalmazza a fertőtlenítés időpontjára, helyére és a fertőtlenítés módjára vonatkozó adatokat.

46.§ (1) Az elhunyt külföldre szállítását a haláleset helye helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezi. A kérelemnek tartalmaznia kell a szállítandó halott nevét, anyja nevét, utolsó lakóhelyét, a halál okának megnevezését, a halál napját, azoknak a helységeknek a megnevezését, ahonnan és ahová a szállítás történik, a szállító jármű, valamint a szállítás módjának megjelölését és a halott kísérőjének megnevezését.

(2)

(3) A halottszállítási engedélyben a halott szállításának feltételeit is meg kell határozni. A halottszállítási engedély egy papíralapú hiteles másolatát és az eltemettetésre kötelezett esetén a halottvizsgálati bizonyítványt, a nevében eljáró temetkezési vállalkozó esetén az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány papíralapú hiteles másolatát kell átadni. A halottszállítási engedélyt a kérvényhez csatolva az irattárban kell elhelyezni. Az engedélyben megállapított halottszállítási feltételek teljesítését a halottszállítás megkezdése előtt ellenőrizni kell.

(4) Halottnak külföldről Magyarországra való szállításához az engedélyt a magyar konzuli tisztviselő adja ki. Az engedélyezésnél a belföldi helyközi halottszállításra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni azzal az eltéréssel, hogy a kettős koporsó használata minden esetben kötelező. A rendeltetési helyen – a temető fenntartója (üzemeltetője) értesítése alapján – az intézet a szállítmányt ellenőrzi, a halottszállítási engedélyt bevonja és megőrzi.

(5)

Temetkezési szolgáltatás

47.§ (1) A telephelyen külön helyiséget kell biztosítani:

  1. a) az ügyfelek fogadására, ha a telephelyen temetésfelvétel is történik, és
  2. b) ha a temetésfelvételi tevékenységhez kellékbemutató is társul, a bemutató céljára is.

(2) Temetésfelvételi iroda – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – lakás céljára nem használt, az elhunyt tiszteletét biztosító körülményeknek megfelelő helyiségben létesített telephelyen működhet.

(3) Több telephellyel rendelkező temetkezési szolgáltató – 1000 fő alatti településen – temetésfelvételi irodát lakáson belül – az elhunyt tiszteletét biztosító körülményeknek megfelelő külön helyiségben – engedély nélkül működtethet.

48.§ (1) A telephelyen elhunytat – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – akkor lehet tárolni, ha a temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély e tevékenységre kiterjed. A telephelyen a holttest hűtéséről folyamatosan kell gondoskodni.

(2) Olyan telephelyen, amely fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, szanatórium, szociális ellátó intézmény, lakó- és szállásépület, üdülő, oktatási, nevelési és kulturális intézmény, vendéglátóhely, vendéglátóüzlet bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül található, az elhunyt hűtését, illetve az elhunyt temetésre való előkészítését nem lehet végezni.

(3) Telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítése csak akkor végezhető, ha a temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély erre kiterjed.

(4) Temető területén kívül, fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, szanatórium, szociális ellátó intézmény, lakó- és szállásépület, üdülő, oktatási, nevelési és kulturális intézmény, vendéglátóhely, vendéglátóüzlet ingatlanától számított 1000 méteres távolságon belül hamvasztóüzem nem üzemeltethető. Temető területén belül hamvasztóüzem akkor üzemeltethető, ha a temető bármely kerítésétől számítva minden irányba legalább 200 méteres védőtávolság biztosítható.

49.§ A temetkezési szolgáltató telephelyén folytatott tevékenység megváltoztatása esetén a szolgáltató a megváltozott temetkezési szolgáltatást kizárólag a módosított tevékenység megkezdése előtt kiadott temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nyújthatja.

50.§ (1) A halottszállítást legalább kettő, a ravatalozást és a sírgödörbe (sírboltba) való koporsóelhelyezést legalább négy főnek kell végeznie. Az urnaravatalozást és urnaelhelyezést egy fő is elvégezheti.

(2) A szolgáltatásban közreműködők a munka során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben munkát végezni.

51.§ (1) A temetkezési szolgáltatás végzéséhez temetkezési szolgáltató szakképesítés szükséges.

(2) A temetkezési szolgáltató szakképesítés megszerzéséhez két év, igazoltan a temetkezési szolgáltatásban eltöltött szakmai gyakorlat szükséges, amelyet a munkáltató (megbízó) igazol.

52.§ (1)–(3)

(4) A vagyoni biztosíték a fennálló kötelezettségek teljesítése után és csak a temetkezési szolgáltatói tevékenység megszűnését követő 3 hónap elteltével szüntethető meg.

(5)

53.§ (1) A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor 500 000 forint.

(2) Ha a temetkezési szolgáltatás megkezdésétől számított két év eltelt, a vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételhez igazodóan

  1. a) 5 000 000 forint nettó árbevételig 500 000 forint;
  2. b) 5 000 001 forint és 10 000 000 forint nettó árbevétel között 1 000 000 forint;
  3. c) 10 000 000 forint nettó árbevétel felett 2 000 000 forint.

(2a) A temető üzemeltetője az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékon túl a temetkezési szolgáltató számára további vagyoni biztosítékot nem határozhat meg.

(3) A tevékenységét tovább folytató temetkezési szolgáltató a felhasznált vagyoni biztosítékot köteles haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül pótolni.

53/A.§ A temetkezési szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatosan az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az eltemettetésre kötelezett személy képviseletében a következő ügyekben járhat el:

  1. a) elektronikus kapcsolattartás keretében a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetési célú részleges adattartalmú változatához, illetve ennek papíralapú hiteles másolatához való hozzáférés,
  2. b) az elhunyt iratainak, ruházatának átvétele és átadása az egészségügyi vagy igazságügyi szakértői intézményben vagy az eljáró hatóságnál,
  3. c) az elhunyt anyakönyvezésével kapcsolatos ügyek,
  4. d) az elhunyttal kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatásban történő közreműködés,
  5. e) a halálozással kapcsolatos lakcím-, nyugdíj- és egyéb szociális ellátási bejelentési ügyek,
  6. f) az elhunyt hamvaszthatóságának engedélyezése,
  7. g) sírnyitás engedélyezése,
  8. h) nemzetközi halottszállítás engedélyezése,
  9. i) temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli ravatalozás engedélyezése,
  10. j) 15 napon túli temetés engedélyezése.

53/B.§ (1) A temetkezési szolgáltató a Tv. 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokért az 1. mellékletben meghatározott tartalmú számlát állít ki.

(2) A számlán csak azt a szolgáltatást kell feltüntetni – szolgáltatásként és részszolgáltatásként egyaránt –, amelyet a temetkezési szolgáltató nyújtott. Az egyes részszolgáltatásnál a temetkezési szolgáltató a részszolgáltatás megnevezése mellett a részszolgáltatásnak a megrendelésre jellemző vagy egyedi tulajdonságát is feltüntetheti.

(3) A temetkezési szolgáltató a temetkezéssel összefüggésben a Tv. 25. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatási elemeken kívül a 2. mellékletben meghatározott tevékenységért vagy termékért számíthat fel díjat.

(4) A temetkezési szolgáltató más temetkezési szolgáltató felé a 2. mellékletben meghatározott tevékenységen vagy terméken kívül más termékért vagy tevékenységért is számíthat fel díjat, akkor is, ha a tevékenység vagy szolgáltatás maga a temetéssel összefüggésben van.

Temetőüzemeltetés

54.§ (1) Temetőüzemeltetést az a gazdálkodó szervezet láthat el, amelynek vezetője vagy határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazottja

  1. a) kertészeti, parkgondozó, illetőleg kertépítő szakképesítéssel, vagy
  2. b) középfokú kertészeti, parkgondozó, illetőleg kertépítő végzettséggel, illetve felsőfokú intézményben ilyen szaktárgyból vizsgával rendelkezik.

(2) Ha az önkormányzat rendelete a Tv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a köztemetőn belüli tevékenységek ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének igénybevételét kötelezővé teszi, az üzemeltetőnek a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie.

55.§ (1) A temető üzemeltetője is köteles a szabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, és a könyvelésében elkülönítetten szerepeltetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez.

(2)

(3) Ha a temető üzemeltetése kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján történik, az üzemeltető köteles

  1. a) az üzemeltetés, illetőleg a temetkezési szolgáltatás költségeinek megosztására az önkormányzat által elfogadott számviteli szabályzatot alkalmazni;
  2. b) az üzemeltetéssel összefüggő bevételeiről és kiadásairól az önkormányzatot évente tájékoztatni.

Hamvasztóüzemi működés

56.§ (1) Hamvasztóüzembe elhunytat szállítani akkor lehet, ha az átadás-átvétel feltételei biztosítottak.

(2) Az átvevő a halottvizsgálati bizonyítvány alapján köteles azonosítani az elhunytat. Ellenőrizni kell az elhunyt kezére vagy lábára felhelyezett azonosító cédula, valamint az okmányok (halottvizsgálati bizonyítvány, értesítés halálesetről) és a hamvasztást megrendelő bizonylat adatait. Az elhunytat kizárólag fedővel ellátott hamvasztó koporsóban (vagy normál koporsóban) legalább lepedővel fedett módon lehet szállítani, illetve átvenni.

(3) Az átvett halottat a hamvasztásig hűteni kell.

(4) Az átvételt követően a koporsóba éghetetlen anyagból készült azonosító lapkát kell helyezni. Az elhunytat kizárólag ezzel együtt lehet hamvasztani, és a hamvakkal együtt az urnába kell helyezni.

(5) Az azonosító lapra – a koporsóba helyezés előtt – be kell vésni az elhunyt hamvasztóüzemben kapott nyilvántartási sorszámát, az üzem székhelye szerinti település nevének legalább két kezdőbetűjét.

57.§ (1) A hamvasztás megtörténte után a hamvakat a keletkezett hamu űrtartalmának megfelelő, de legalább 3 l űrtartalmú urnába kell helyezni, és az urnát le kell zárni.

(2) A hamvak elhelyezése előtt az urnába maradandó módon be kell ütni, vagy az urnafedő belső oldalára címkét kell elhelyezni, amely tartalmazza az üzem székhelye szerinti település nevét, az elhalt nevét (leánykori nevét), a nyilvántartás sorszámát és az elhamvasztás időpontját.

(3) A lezárt urnát temetőben való elhelyezés céljából az elhamvasztás megrendelője által megjelölt temetkezési szolgáltatónak át kell adni, vagy meg kell küldeni. Az urna az eltemettetőnek a kegyeleti igények betartásával, a hamvasztóüzem területén erre a célra kialakított helyiségben vagy telephelyen közvetlenül is átadható.

(4) A hamvak – az eltemettető írásbeli kívánságára – több, kegyeletet nem sértő urnában, szelencében is elhelyezhetőek. A bizonylatot az okmányokhoz csatolva a hamvasztóüzem őrzi meg.

58.§ (1)

(2) A hamvasztóüzemben üzemi naplót kell vezetni. Ebben a hamvasztókemence automata regisztrációjával azonosítható módon rögzíteni kell az elhunyt hamvasztásának tényleges napját, idejét, az üzem működésének – a tulajdonos által meghatározott – egyéb eseményeit. Az automata regisztráció adatait 10 évig kell megőrizni.

(3) A nyilvántartó könyvben az eltemettető annak az elhunytnak a nyilvántartási adatait tekintheti meg, akinek az eltemetéséről gondoskodott.

(4) A hamvasztóüzem az eltemettető részére igazolást ad az elhunyt hamvasztásának szabályszerű elvégzéséről.

(5) A hamvasztó-helyiségben üzemidő alatt az üzemeltető szerv dolgozóin és a hatósági ellenőrzést végzőkön kívül más személy csak az üzemeltető vezetőjének engedélyével tartózkodhat.

A temetkezési szolgáltatás engedélyezése

59.§ (1) A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként

  1. a) a temetkezési szolgáltatás tekintetében – a c) pontban foglaltak kivételével – a temetkezési szolgáltató telephelye, ennek hiányában székhelye,
  2. b) a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése,
  3. c) a hamvasztóüzemi tevékenység tekintetében a hamvasztóüzem elhelyezkedése

szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.

szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.

(2) A 23–29. §, a 32–34. §, a 42–46. §, az 50. §, az 56–58. § rendelkezéseit a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott temetkezési szolgáltatási tevékenységre is alkalmazni kell.

(3) A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni:

  1. a) a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, illetve telephelyek címét, használata jogcímét,
  2. b) az adott telephely tekintetében az ott folytatni kívánt temetkezési szolgáltatási, illetve az azzal összefüggő hűtésre, illetőleg a halottszállító jármű tárolására vonatkozó tevékenységet és
  3. c) a 30. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el.

(4) A temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése során vizsgálni kell a vagyoni biztosítékra, valamint az összeférhetetlenségre, szakképesítésre vonatkozó előírásokat. A szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vonatkozásában vizsgálandóak a tulajdonosi, használati jogok gyakorlásának feltételei.

(5) Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni:

  1. a) a szociális helyiségek biztosításának módját,
  2. b) a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatást, zaj-, bűzártalmat, tűz- és robbanásveszélyt,
  3. c) a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag megnevezését, gyűjtésének, kezelésének módját, valamint
  4. d) az ivóvízellátás, a szennyvízgyűjtés módját és a szennyvíz-elhelyezést is.

(6) A szennyvízgyűjtés és -elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik.

(7) A járási hivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(8)

59/A.§ (1) A járási hivatal a döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy

  1. a) a helyi építési szabályzatban meghatározottak alapján a kérelemben feltüntetett ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése végezhető-e;
  2. b) a telephely a 48. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elhunyt temetésre való előkészítésére, hűtésére megfelel-e.

(2)

59/B.§ Ha törvény hosszabbat vagy bármely jogszabály rövidebbet nem állapít meg, e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő huszonöt nap.

Záró rendelkezések

60.§ (1) Ez a rendelet – a 28. § (2) bekezdése kivételével – 1999. október 1-jén lép hatályba. A 28. § (2) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(5)

(6)

61.§ (1) A 48. § (4) bekezdését a 2012. november 1-jét követően a működési engedély kiadása iránt indított eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Ha 2012. november 1-jét követően olyan hamvasztóüzem működési engedélyének a kiadását kérelmezik, amely 2012. november 1-jén hatályos építési engedéllyel vagy elvi építési engedéllyel rendelkezik, a hamvasztóüzem működési engedélyének kiadása iránti eljárásban a 48. § (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A 25 évnél régebben elhunyt hősi halottak földi maradványaira és temetési helyére a 11. § (1), (3), (7) és (8) bekezdése, valamint a 42–46. § nem alkalmazható.

61/A.§ A 2013. november 1-jén a temetkezési szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező szolgáltatónak az 53. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni biztosítékkal 2014. július 1-jétől kell rendelkeznie.

61/B.§ Ha a temetkezési szolgáltató a számlázást gépi, informatikai vagy vállalatirányítási eszközzel végzi, az 53/B. § (1)–(3) bekezdésében, valamint az 1. és 2. mellékletben foglaltakat 2017. március 31-ig nem köteles alkalmazni, a számláját e tekintetben a 2016. december 31-én hatályos szabályok alapján állítja ki.

61/B.§ E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 46. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

62.§ Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

  1. melléklet a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelethez
  2. A Tv. 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokért a következő tartalmú számlát kell kiállítani:
  3. Temetésfelvétel

1.1. Temetésszervezés díja

1.2. Kiszállási díj (felvételi irodán kívüli temetésfelvétel)

1.3. Az 53/A. § szerinti ügyek

  1. Az elhunyt végtisztességre való előkészítése

2.1. Halottkezelés

2.2. Öltöztetés

2.3. Elhunyt hűtése

2.4. Elhunyt előkészítése (Tanatopraxis)

  1. A temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás

3.1. Koporsós temetés

3.1.1. Koporsó

3.1.2. Fémbetét koporsóba

3.1.3. Koporsó szemfedő

3.1.4. Egészségügyi egységcsomag

3.1.5. Rögfogó

3.1.6. Koporsódísz (feszület, kehely)

3.1.7. Névtábla

3.1.8. Koporsó leeresztő

3.2. Hamvak temetése

3.2.1. Urna

3.2.2. Urnaszelence

3.2.3. Urnabetét

3.2.4. Urnaszemfedő

3.2.5. Urnaleeresztő

3.2.6. Urnakeszon

3.2.7. Egészségügyi egységcsomag hamvasztáshoz

3.2.8. Koporsó hamvasztáshoz

3.2.9. Speciális doboz urnakiadáshoz

3.3. Egyéb, temetéshez szükséges kellékek

3.3.1. Lebomló műanyag zsák

3.3.2. Halotti lepel

3.3.3. Párna

3.3.4. Kárpit

3.3.5. Lepedő

3.3.6. Sírjel

3.3.7. Sírjeltábla

3.3.8. Coltábla

3.3.9. Egyéb Katalógusból kiválasztott kellék

  1. Ravatalozás

4.1. Létesítmény igénybevételének díja

4.2. Ravatalozás eszközeinek használati díja

4.3. Kegyeleti szakszolgáltatás ravatalozóban

4.4. Ravatalozás temetőn, temetkezési emlékhelyen belül

4.5. Ravatalozás temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül

4.6. Elhunyt megtekintése

  1. Sírhelynyitás, visszahantolás

5.1. Sírásás, urnasír ásás

5.2. Sírhelynyitás

5.3. Koporsósüllyesztés

5.4. Hantolás

5.5. Sír felkoszorúzása

  1. Sírba helyezés

6.1. Koporsó temetési helyre való behelyezése

  1. Halottszállítás

7.1. Elhunyt nemzetközi szállítása

7.2. Elhunyt szállítása közigazgatási határon kívül

7.3. Elhunyt szállítása közigazgatási határon belül

7.4. Elhunyt szállítása temetőn belül

7.5. Elhunyt szállítása ügyeletben

7.6. Hamvak nemzetközi szállítása

7.7. Hamvak szállítása közigazgatási határon kívül

7.8. Hamvak szállítása közigazgatási határon belül

7.9. Hamvak szállítása temetőn belül

7.10. Hamvak szállítása ügyeletben

  1. Hamvasztás, urnakiadás

8.1. Hamvasztás

8.2. Azonnali hamvasztás

8.3. Urnakiadás

  1. Urnaelhelyezés

9.1. Urna temetési helyre való elhelyezése temetőben

9.2. Urna temetési helyre való elhelyezése temetkezési emlékhelyen

9.3. Urna elhelyezése temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül

  1. Hamvak szórása

10.1. Hamvak szórása temetőben

10.2. Hamvak szórása temetkezési emlékhelyen

10.3. Hamvak szórása temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül

  1. Exhumálás

11.1. Koporsóban eltemetett felnőtt ember exhumálása

11.2. Koporsóban eltemetett gyermek exhumálása

11.3. Urna kiemelése

  1. Újratemetés
  2. Újratemetésnél a temetéssel megegyező tartalommal kell a számlát kiállítani.

III. A részszolgáltatásokat egyenként és szolgáltatásonként összegezve is meg kell adni.

  1. melléklet a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelethez

A Tv. 28/B. § (2) bekezdése szerint számlázható egyéb tevékenységek:

  1. Temetési hely díja

1.1. Temetési hely megváltásának díja

1.2. Temetési hely újraváltásának díja

1.3. Kommunális díj

  1. Temetési hely előkészítése

2.1. Temetési hely és környékének temetésre való előkészítése, visszarendezése

2.2. Temetési hely felépítményének temetésre való előkészítése

  1. Ravatalozó és környékének temetésre való előkészítése, visszarendezése
  2. Temetéshez kapcsolódó temetési kelléknek nem minősülő kellékek értékesítése
  3. Feliratozás
  4. Világi búcsúztatás
  5. Hang-, kép- és fénytechnikai szolgáltatás biztosítása
  6. Virág, virágkészítmények
  7. Gyászhirdetés közzététele
  8. Urna tárolása
  9. Temetkezési szolgáltatási tevékenységhez szükséges eszköz vagy ingatlan bérbeadása, bérlése